A baloldali városvezetés színre lépése óta a fővárosban romlik a droghelyzet.
Az országos átlag kétszerese Budapesten a drogfogyasztás miatti halálesetek száma, továbbá a Belügyminisztérium adatai alapján
a kábitószerekkel összefüggő bűncselekmények több mint harmadát (37,3%) Budapesten valósítják meg.
A város urbanisztikai és szociográfiai adottságai mellett a jelenlegi drogpolitikával összefüggő stratégiai ökoszisztéma áll a helyzet hátterében.
Az alábbi tendenciák figyelhetők meg:
Budapest 2023 végén elfogadott drogstratégiája már megjelenésekor éles kritikák célpontja lett. Bár a dokumentum elméletileg a megelőzésre, kezelésre és ártalomcsökkentésre is hangsúlyt helyez, a gyakorlatban több olyan elem szerepel benne, amely valójában nem mérsékli, hanem fenntartja, sőt közvetve ösztönzi a drogfogyasztást.
A legfőbb problémát az jelenti, hogy a fővárosi drogstratégia látványosan eltolódik az úgynevezett „ártalomcsökkentés” irányába, amely lényegében elfogadja a droghasználat tényét, nem pedig annak visszaszorítására törekszik.
A stratégia kulcselemei, például a drogfogyasztói helyiségek (belövőszobák), a drogbevizsgáló laborok és a tűcsereprogramok nem állítják meg a drogfogyasztás terjedését, hanem sok esetben tovább rontják az érintett környékek állapotát.
Súlyos hiányosság továbbá, hogy bár a dokumentum elméletben hangsúlyozza a prevenció fontosságát, tényleges intézkedései inkább csak utólagosan kezelik a problémákat.
Például a budapesti oktatási intézményekben tervezett felvilágosító programokban is megjelentek olyan elemek, amelyek a drogfogyasztás „biztonságosabbá” tételére helyezik a hangsúlyt ahelyett, hogy világos üzenetet küldenének arról, hogy a drogok minden esetben veszélyesek, ártalmasak és kerülendők.
A jelenlegi drogproblémák több szinten jelentkeznek Budapesten. Egyrészt a közegészségügyi kockázatok nőttek: a közterületi intravénás droghasználat terjedése miatt a fertőzésveszély is fokozódott.
Már 2014-ben kimutatták, hogy a VIII. kerületben a vizsgált intravénás drogfogyasztók 70 százaléka hepatitis C-vel fertőzött, és megjelentek az első HIV-pozitív esetek is a szerhasználók körében.
Összességében a jelenlegi budapesti drogstratégia legnagyobb problémája, hogy nem csökkenti, hanem tartósítja a droghasználat jelenségét, sőt egyes elemei akár még ösztönözhetik is azt.
Emiatt fennáll a veszély, hogy hosszú távon sem javul a budapesti droghelyzet, hanem inkább tovább mélyülnek a jelenlegi problémák. Elmondható, hogy nincs olyan kerülete a városnak, amely valamilyen formában ne szembesülne a drogkérdéssel, de a legsúlyosabb hatások néhány kiemelt területre koncentrálódnak.
A budapesti droghelyzet egy összetett, súlyos probléma, amely azonnali és összehangolt válaszokat igényel. A tét nem kicsi: a főváros közbiztonsága, közegészségügyi állapota és sok emberi élet minősége függ attól, milyen megoldások születnek. Amennyiben marad a jelenlegi helyzet, félő, hogy a probléma tovább súlyosbodhat.
Az elmúlt évtizedben Magyarországon különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű régiókban vált súlyos problémává a dizájnerdrogok terjedése.
A kutatások szerint a mélyszegénység, a munkanélküliség és a kilátástalanság jelentős szerepet játszik a szerhasználat elterjedésében, amely leginkább a fiatalokat érinti.
Az új pszichoaktív szerek, mint például a „herbál” és a „biofű”, könnyen hozzáférhetőek és gyakran sokkal veszélyesebbek, mint a hagyományos kábítószerek.
Az elmúlt években a leginkább érintett területek közé sorolták Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket, valamint Budapest egyes peremkerületeit.
A helyzet kezelésére a kormányzat és a helyi közösségek egyaránt különböző intézkedéseket vezettek be, beleértve a fokozott rendőri jelenlétet és a prevenciós programokat.
A Felzárkózó települések program keretében külön drogprevenciós alprogramokat indítottak, amelyek célja a helyi kábítószerhelyzet feltérképezése és hatékony kezelése.
A közösségfejlesztési kezdeményezések részeként iskolai megelőzési programokat vezettek be, amelyek a fiatalokat célozzák meg, segítve őket abban, hogy nemet tudjanak mondani a drogokra.
Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a helyi addiktológiai ellátás és a szerhasználók támogatása a rehabilitációs lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítésével.
A program eredményei biztatóak: a kormányzat szerint az elmúlt években csökkent a szegénységben élők száma, ami hozzájárulhat a drogprobléma enyhüléséhez.
A közösségi alapú megközelítés fontosságát felismerve egyre több helyi szereplő, például civil szervezetek és szakértők is aktívan részt vesznek a megelőzésben, hogy hosszú távon is hatékony megoldásokat találjanak a drogfogyasztás visszaszorítására.
Ezt is ajánljuk a témában
A drogok liberalizálása fokozza az általuk okozott károkat, miközben az illegális kereskedelem ugrásszerűen nő egy ilyen döntés után – tájékoztatott Haller József, a Drogkutató Intézet vezetője.
Nyitókép: Quentin Top / AFP
Hazánk legszegényebb régióiban rohamosan terjednek a nyugatról érkező olcsó dizájnerdrogok, amelyek egyre fiatalabbakat sodornak veszélybe.
Az esős idő ellenére is sokan részt vettek a központi állami ünnepségen, bizonyítva, hogy csak „a labancok vannak cukorból”.
Kemény üzenetet fogalmazott meg a miniszterelnök.
Az állami ünnepség a Nemzeti Múzeumnál szombaton fél 11-kor kezdődik, mely során Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mond.
Horváth László kormánybiztos kijelentette, Magyarország egyedülálló módon nyilvánítja ki, hogy egy drogellenes ország és zéró tolerancia van a kábítószer-kereskedőkkel szemben.
A mesterséges intelligencia (MI) forradalmasítja a régészetet, és nemcsak a kutatás és a megőrzés terén hoz áttöréseket, hanem a kulturális turizmus fellendítésében is kulcsszerepet játszik.
A Tisza Párt vezetője korábban azt mondta, nem lesz ilyen.
A tervek szerint 2025-ben további 3,2 millió négyzetméteren kapnak új burkolatot az MKIF Zrt. által üzemeltetett gyorsforgalmi utak, ez a főpálya 16 százalékát jelenti.
